Lehet hogy lesz némi hiba a szövegben, de nem én írom,
hanem a laptopomnak diktálom, / Sokan nem tudják, ezt, hogy
kell, ha többen is kéritek hozzászólásban talán egyszer egy
következő blogbejegyzést ennek is szentelek/ szóval a Dell,
lehet hogy félre hallja vagy én nem beszélek olyan tisztán,
mert hogy igy éjfél körül már muszáj meginnom egy sört is,
hogy ne száradjon ki beszéd közben a szám…
Miért, hogyan álltam neki, így 50 fölött?
A súlyom és az életem már olyan szakaszába ért amikor úgy
érzem hogy muszáj változtatnom. Amikor az ember már nem érzi
magát tökéletesen a bőrében elkezdi keresni a megoldásokat.
A férfiak nem szívesen beszélnek erről, legalábbis én a
környezetemben azt tapasztaltam, hogy maximum kicsit zrikálják
egymást a súlyukkal, de ha próbáltak fogyókúrázni is, azt még a
haverok előtt is jól titkolják. Mert ez nem olyan macsós, vagy mi?
Nem tudom pontosan, hogy van ez a nőknél, de úgy látom, ők
bátrabban felvállalják és megosztják egymással a tapasztalataikat,
ötleteiket, életmódtanácsaikat, előtte-utána fotóikat, stb…
Körülnéztem a neten is, de nem hozott túl sok találatot, az is inkább
edzésekről és a szálkásító étrendről, fitnessgép reklámokról szólt.
Na, ez nem annyira az én világom, különben is, pont ennyit sportoltam,
akkor is amikor 40 kilóval könnyebb voltam, hagyjatok a sablonokkal 🙁
Aztán, nem én találtam meg a megoldást, hanem a megoldás talált meg engem.
A többség azt mondja, hogy a változás csak akkor fog sikerülni,ha
gyökeresen megváltoztatunk mindent! Na, ezt azért nem szerettem volna!
Végül, olyan forradalmian új, életmódváltó receptbe futottam bele elsők
között Magyarországon, amit egyáltalán nem érzek tehernek és szívesen
csinálok, mert csak egyetlen egy egy dolgon kellett változtatnom.
Hogy, hogy talált meg a megoldás, mi ez, miért kezdtem el és mikor,
na arról már csak holnap írok!
Jó éjt, $zép testet, bőséget!